Cégtörténet

Közel két évszázad históriáját nehéz címszavakban összefoglalni. Rövid áttekintésünk csupán arra vállalkozhat, hogy megemlítse a Piatnik kártyagyár történetének fontosabb állomásait az alapításától napjainkig.

1824 – 1843

MOSER, Anton

Anton Moser (1784 - Bécs, 1842) Bécsben egy Ziegler utcai átjáróházban alapította kártyafestő műhelyét 1823-ban. A kezdeti nehézségek után a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően olyan nagynevű kártyagyártók mellett volt képes termékeivel versenyben maradni, mint a Hoffmann és az Uffenheimer. Moser 1842-ben bekövetkezett halálával a kártyagyárat özvegye örökölte.

1843–1847

PIATNIK, Ferdinand vormals Anton Moser

Piatnik Nándor (Pest, 1819. október 14. - Bad Vöslau, 1885. július 20.) Piatnik Ignác, gróf Nádasdy számvevőjének gyermekeként született. Azt tartja a családi tradíció, hogy a Piatnik család valahonnan Oroszországból kerülhetett Óbudára. A fiatal Ferdinánd inasként Graváts József mesternél, Budán tanulta a kártyafestést. Abban az időben vastag ecsettel, kivágott formákról kenték a kártyafigurákat a kártyalapokra.

Ami meghatározta Piatnik Ferdinánd életét, az a céhes ipar hármas jelszava volt: "hűség, szorgalom, tisztesség". A korabeli iparos világban megszokott szakmai vándorlása során jutott el Pozsonyba, majd Bécsbe. 1839-től Anton Moser kártyagyárában dolgozott. 1843-ban vette át az elhunyt mester kártyagyárát. Termékeit 4 éven át Ferdinand Piatnik vormals Anton Moser jelzéssel látta el.

1847 – 1882

PIATNIK, Ferdinand

1847-től saját nevén készítette termékeit és folyamatos választékbővítéssel, céltudatos üzletpolitikával fejlesztette cégét. Hírnevét talán a Habsburg-tarokk - jelenetek az ország történetéből című kártyájával alapozta meg.

A XIX. század második fele nehéz időszak volt a nyomdászok életében, hiszen az Európa-szerte megnövekedett kártyázási kedv egymás után hozta létre a kártyagyárakat. Bécsben a Glanz, a Knepper és a Titze és Schinkay a vetélytársak, de jelen vannak a pestiek és prágaiak is. A Piatnik termékek új kártyaképeikkel váltak közkedveltté, de alkalmi, úgynevezett luxus kártyáit is szívesen vásárolták a kávéházak és a klubok.

Ferdinand Piatnik 1862-ben szabadalmat nyújtott be játékkártyák gyártására, melynek lényege a kártyalapok átláthatatlansága és a tisztítható lapfelület volt. Ebben az évben költöztek át a Kaiserstrasséra és ekkortájt jelenik meg a Piatnik kártyagyár híressé lett logoja, a zsoké, mely azóta minden terméken szerepel. (Apró adalék a történethez, hogy Piatnikék lovasa megegyezik a pesti Vadász és Versenylap folyóirat címlapjának zsokéjával.) A motívum utalt a Piatnik család versenyistállójára is, melynek lovai sikereket értek el a lóverseny pályákon.

Az 1860-as évek közepén Josef Sürch (1811-1877) mester rajzolta át a Magyarországról már ismert, Schiller Tell Vilmos című drámájának szereplőivel készített tükörképes kártyát. A Piatnik Doppel-Deutsche néven hozta forgalomba és nagy sikert aratott. A lapokon német és magyar nyelvűek a feliratok, így a kártya Magyarországon is terjeszthető volt. Az új játék alig két évtized alatt kiszorította a korábban használt egyalakos német kártyákat. Magyarországon - 1896 után - magyar kártya lett a neve. Különös módon az utókor legendákat szőtt a Tell-kártya köré. Ma is olvashatunk róla, hogy Habsburg ellenes tartalma miatt lett népszerű, bár inkább praktikus tükörképességének köszönhette népszerűségét. Többen kitartanak a kártya svájci eredet mellett, holott ezt a kártyát Svájcban soha nem gyártották, nem használták, nem ismerik. Mások a Tell-kártya gyártásának tilalmáról írnak, de ezt az állítást sem az osztrák, sem magyar dokumentumok nem igazolják.

Piatnik Ferdinand Johanna Grechhel (? - 1896) kötött házasságot. Három fiuk született, ifjabb Piatnik Ferdinánd (1857-1930); Piatnik Adolf (1859-1940) és Piatnik Rudolf (1866-1927), akik később tovább vitték apjuk nagynevű kártyagyárát.

1880-ra Piatnik Ferdinándé a legjelentősebb kártyagyár a Monarchiában. A játékkártya kelendő portéka volt a békeidőkben. A kártyázás a polgárok és az arisztokraták legfőbb szabadidős tevékenységeként fontos helyet kapott az úri- és tiszti kaszinókban, kávéházakban, de látjuk a játékszenvedélyt a diákszállásokon, kaszárnyákban és polgári otthonokban is. (Mikszáth Kálmán szerint a dzsentrit - és talán a Monarchiát - három dolog tette tönkre: ló, asszony, és az ördög bibliája…)

1882 – 1913

FERDINAND PIATNIK und SÖHNE

1882-ben Piatnik Ferdinand két fiával és hitvesével karöltve korábbi cégét keresztelte át Ferdinand Piatnik und Söhne névre. 1885-ben Bad Vöslauban elhunyt a cégalaptó. Gyermekei vitték tovább a kártyagyárat változatlan néven. Hamarosan a családi vállalkozáshoz csatlakozott a fiatal Rudolf is. 1891-ben új üzemet építettek Bécsben a Hütteldorferstrassen. Idővel sorra vásárolták meg a hanyatló nyomdákat Bécsben (Max Uffenheimer, 1853; Titze & Schinkay, 1897; Josef Glanz, 1912;), Budapesten (Új Budapesti Kártyagyár (1899), Vannak Kártyagyár (1904) és Prágában (Ritter, 1899). Így került sor a tönkrement legnagyobb pesti konkurens, az 1868-ban alapított Első Magyar Kártyagyári Részvénytársulat megvételére 1896-ban. 1903-ban a bécsi nyomda tevékenysége könyv- és kőnyomdai kapacitással bővült.

1913 – 1939

FERDINAND PIATNIK und SÖHNE AG.

A cég családi részvénytársasággá alakult. A vállalat vezetését a fiatal Piatnik generáció vette át: Piatnik Ferdinand III. (1884-1967); Piatnik Lajos (1886-1972), Piatnik Adolf II. (1891-1943); Piatnik Rudolf II (1908-1983)

1939 –

WIENER SPIELKARTENFABRIK FERDINAND PIATNIK und SÖHNE

A világháborús események és azok következményei hatással voltak a Piatnik vállalat életére. 1946-1950-ben érdekeltségeiket - Budapest, Prága, Krakkó, Ratschach - államosították. Nehéz időszak következett. Nem csak biztos kartonellátásukat veszítették el, de Közép-Európai piacaik jelentős részét is. Ebben a helyzetben kellett helytállnia dr. Richard Brandesnek (1913-1974) és az őt követő dr. Ernst Rudolf Raggnak (1932-1995). Szerencsére a technikai fejlesztések nem maradtak el. 1951-től alkalmazták a többszínű offset nyomtatást. 1962-ben, 1985-ben majd 2003-ban újabb épületrészekkel bővült a gyár, egyben a géppark korszerűsítésre is sor került.

1958-ban új piacokat keresve kezdtek társasjátékokat és puzzle-kat gyártani, a termékszerkezet jelentősen átalakult. 1989-től kiemelt területe lett az értékesítésnek az export-tevékenység. Leányvállalat alakult az Egyesült Államokban és számos európai országban. Valamennyi saját nyelvén működtet weboldalt.

Más országokban kereskedelmi képviseletek közreműködésével vásárolhatók meg a Piatnik termékek. A cég életében fontos szerep jut a hagyományok ápolásának. Ez a folyamatos minőségi termékgyártás mellett régi játékok hasonmás kiadásaival mutatja meg régi idők kedvelt és ritka kártyaképeit. 1973 óta a reprodukciós programban eddig húsznál több régi kártyaritkaság kiadásának örülhetett a játékos társadalom. Az összes itt: www.piatnik.com

  • Ambraser Hofamterspiel, 1450 k.
  • Ambraser Hofjagdspiel, 1440-1445
  • Flämisches Jagdkartenspiel, 1480 k.

Nem feledkeznek meg az évfordulókról sem: a 100, 150, 175, 185 éves jubileumokat kiállítások, katalógusok, hasonmás kiadások, cégtörténeti dokumentumokat felvonultató kiadványok kísérték. Franz Braun és Jánoska Antal a budapesti Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár történetét írta meg.

A Piatnik cég leányvállalatai révén ma már játékgyártó partnerek termékeinek forgalmazását is végzi.

PRESENT
1896 – 1949

Piatnik Nándor És Fiai Játékkártyagyár

1896-ban Piatnik Nándor gyermekei tulajdonképpen hazatértek atyjuk szülővárosába, amikor megvásárolták a tönkrement Első Magyar Kártyagyári Rt. Csengery utcai üzemét Budapesten.

Hat éven át a Bécsben gyártott kártyaívek színezését, méretre vágását és a kártyalapok csomagolását végezték itt. A Bécsben Doppeldeutsche, Budapesten kétfejű-, kettős német- és svájci-német kártya néven gyártott, Schiller Tell Vilmos drámájának alakjait ábrázoló típust "Magyar kártya" felirattal kezdték forgalmazni.

1903

Új gyár

Höfler Ignác műépítész tervei alapján új gyárat és lakóépületet építettek a Rottenbiller utca 17. sz. telken. 1905-ben kapták meg a magyar királyi címer használati jogát. 1910-re Magyarország egyetlen kártyagyárát tudhatták magukénak, felépült tehát a magyar Piatnik birodalom is. A cég vezetői Piatnik Rezső és Piatnik Rudolf lettek. A gépek ontották a kártyaíveket. A választék igen széles: a nemzeti kártyatípusok mellett készültek azok a különlegességek, melyek ma már keresett cikkei a műtárgy kereskedelemnek. Kezünkbe véve egy száz esztendős árukatalógust, száznál is nagyobb a választható játékok száma.

1913

Részvénytársaság

A budapesti cég családi részvénytársasággá alakult 1.200.000 korona alaptőkével. Az I. Világháború és a trianoni békediktátum hatással volt a kártyagyártásra csakúgy, mint az 1920-as években a társadalom hazárdjáték tilalmi erőfeszítései. Az ország területének csökkenésével a hazai kártyaigény jelentősen csökkent. Ennek kiváltására külföldi piacokat kerestek és találtak. A kereskedelmi forgalomba kerülő játékkártya csomagok száma 1928-ban pl. 447 ezer volt. 1938-ban gyárbővítést hajtottak végre a Rottenbiller utcában és megkezdték a dobozgyártást, nyomtatványok, címkék és levelezőlapok nyomtatását. 1942-ben 1.482.000 pengő tőkével korlátolt felelősségű társasággá alakultak. A cégvezetők ekkor Piatnik Lajos és Piatnik Rudolf voltak.  A Piatnik budapesti gyára az 1920-1930-as években 200 alkalmazottat foglalkoztatott, negyed részben nőket.

1944

Háború

Rendszeresek lettek Budapesten a bombázások. Az angol légierő pilótái nem csak katonai- és ipari létesítményeket céloztak meg, de a lakóterületek támadásával sok szenvedést okoztak a polgári lakosságnak is. Egy ilyen akcióban találat érte a Piatnik gyárat, lehetetlenné téve a háborús viszonyok között egyébként is papír- és festékhiánnyal bajlódó üzem működését.

1946

Felügyelet

A nyomdát állami felügyelet alá helyezték. A tulajdonosok nem szólhattak bele a cég működésébe, aláírásuk az okmányokon csak névleges volt. Az 1948. évi XXV. törvény alapján államosították a Piatmik kártyagyárat, mely végül a külföldi tulajdon miatt csak egy évvel később valósult meg. 1949. márciusban a belügyminiszter a külföldön maradt Piatnik Rudolfot megfosztotta magyar állampolgárságától és vagyonát elkobozta. Piatnik Lajos decemberben hagyta el a gyárat. Az állam által megállapított vételárat fizettek a tulajdonosoknak. Szemtanúk szerint Piatnik Lajos egy kézitáskát vihetett magával a kártyabirodalomból és indult útnak Bécs felé.

1993

Piatnik Budapest Kft.

Az államosítás óta eltelt négy évtized. 1989-ben a Szórakaténusz Játékmúzeum nagyszabású kártyakiállítást rendezett Kecskeméten. Az esemény aktualitását adta, hogy az 1987-ben elhunyt Rodolfo (Gács Rezső, 1911-1987) bűvészhagyatékát leánya az intézménynek adományozta. A kollekció része volt egy 600 darabos játékkártya gyűjtemény. A Rodolfo hagyaték, Jánoska Antal kártyagyűjteménye és múzeumi intézmények birtokában lévő ritkaságok legszebb darabjai kerültek kiállításra. 1990-1992-ben a Játékkártyák Magyarországon című kiállítás 15 városban mutatkozott be. A tárlat védnöke a Ferdinand Piatnik und Söhne Wiener Spielkartenfabrik volt. Ernst Rudolf Ragg felismerve a kedvező politikai és gazdasági változásokat döntött arról, hogy a Piatnik termékek ismét jelenjenek meg Magyarországon. Két régi kártya reprodukciója is elkészült.

Sikertelen partnerkapcsolatok után végül 1993-ban alakult meg a Piatnik Budapest Kft. Székhelye a külső Bécsi úton épített irodában és raktárban volt, majd beköltöztek az Árpád-fejedelem úti raktárházba. Sikerrel hajtották végre a feladatot: ismét bevezetni a játékos köztudatba a Piatnik márkanevet. Ma a Piatnik Budapest Kft. modern körülmények között látványos bemutatóteremben, korszerű raktárral várja partnereit a Bécsi úton.

PRESENT
1899

Résztulajdon

A Piatnik cég résztulajdont szerzett a prágai Ritter-féle kártyagyárban.

1923-tól

Ritter & Cie

A termékeket Piatnik, Ritter & Cie néven jegyzik.

1946

Államosítás

A céget 1946-ban államosították.

PRESENT
1935 – 1946

Krakauer Spielkartenfabrik GmbH.

A krakkói Piatnik kártyagyár 1935-ben egy megvásárolt nyomda utódaként jött létre és működött az 1946-ban bekövetkezett államosításig. Neve Krakauer Spielkartenfabrik GmbH. (Krakowska Fabriks Kart do Gry) volt és jellemzően kommersz kártyák gyártásával foglalkoztak.

PRESENT
1907

Piatnik testvérek

1907-ben Alsó-Krajna-Ausztriában megvásárolták Valentin Krisper papírgyárát, mely korábban is ellátta jó minőségű alapanyaggal a Piatnik nyomdát. A II. Világháborúig Piatnik testvérek néven működött.

1944

Államosítás

A gyárat 1944-ben bombatalálat érte, a háború után államosították.

PRESENT
TOP